A Kezdetek (1.rész)

Sosem voltam régebben az az otthonülős típus. Bármikor amikor úgy adódott az időm, kimentem az erdőbe és tanulmányoztam a különböző növényeket, virágokat és próbáltam rájönni, hogy egyiknek s másiknak milyen gyógyító hatása lehet. Így történt egyszer, hogy ráleltem az egész életemet végigkísérő nőre. Hester-re
Épp egy fekete nadálytő levéllel babráltam, amikor egy halk hang megszólított:
-Bocsánat, nem tudja véletlenül, hogy merre van a falu? Úgy hiszem eltévedtem, pedig pontosan figyeltem az erdei ösvényt.-ránéztem, és egy gyönyörű ifjú hölgyet láttam magam előtt. Azonnal imponálni akartam neki, mert éreztem abban a szent pillanatban, hogy ezzel a nővel még lesz dolgom életem során.
-Persze kedveském, hazakísérem.-és elkezdtem bicegve megmutatni az utat a faluba.

Ez után a kis találkozás után sokat jártam Hester nyakára, mindenféle úton-módon kedveskedve neki. Ha beteg volt, szedtem neki gyógynövényeket és meggyógyítottam, ha csak szomorkás hangulata volt próbáltam felvidítani, és ő egyre közelebb engedett szívéhez. Tudtam, hogy nem szeret engem, mint szeretőt, ezt meg is mondta nekem, de én mindezek ellenére folytattam a szíve puhítását. Már teljesen megbíztunk egymásban, így hát megkértem azt a csodálatos kezét. Kicsit győzködnöm kellett, de jól tudok az emberek lelkére beszélni, ezért belement. Úgy éreztem végre, hogy valaki szeret.
Teljesen boldogok voltunk, az esküvőnk győnyörűséges volt, mint Hester maga is. És én ott álltam boldogan, egy ifjú még éretlen nővel az oldalamon. Azonban el kellett költöznünk, mert a munka nem állt úgy készhez, mint ahogy vártam volna. Új-Angliát céloztuk meg.
Hestert előre küldtem, mert még volt pár dolog amit el kellett intéznem régi otthonomban, de megnyugtattam a kis lelkét, hogy a következő hajóval utánamegyek.
Fel is raktam a hajóra, minden teljesen rendben zajlott, ám én sajnos nem tudtam utána menni a következővel. Kutatásokra kényszerültem a munkám érdekében, így még majdnem két évig nem tudtam a gyönyörű Hesteremhez csatlakozni. Csak abban tudtam bízni, hogy szíve mélyén szeret engem, és tudja, hogy szerető férje visszatér hozzá.
Végre két év után sikerült behajóznom Új-Anglia kikötőjébe. Épp valami nagy felfordulás volt, a városközpont tele volt emberekkel, alig lehetett pár lépést megtenni anélkül, hogy valaki meg ne próbált volna fellökni. Keresztülnyomakodtam magamat a tömegen, nyújtogatva nyakamat, hogy mi is történhet ott középen, és ekkor megláttam. Hester Prynne. Az a gyönyörű Hester Prynne a pellengér tetején állva, egy 3-4 hónapos csecsemővel a mellén. Egy pillanatig elsötétült a tekintetem, rámtörtek a régi érzelmek, a nő akit szerettem egy másik férfi gyerekével a mellén áll megszégyenítve egy még számomra idegen földrészen. De uralkodtam arcom vonásain és tovább fürkésztem Hester arcát. Ekkor rámpillantott és a felismerés átsuhant kétségbeesett arcán, de én csak felemeltem ujjamat a szám elé, ezzel jelezve neki, hogy ne leplezzen le.
Egy fiatalember állt mellettem, szakértően figyelte a jelenetet, gondoltam biztos tudja, hogy mi történik ezért tehát megkérdeztem, hogy ki ez a nő és miért szégyenítik meg nyilvánosan. Elmesélte nekem, hogy ez a nő egy tudós ember felesége volt, aki Angliában született majd sokáig Amszterdamban élt, de évekkel ezelőtt úgy döntött, hogy átkel a tengeren és itt Massachusettsben éli le életét, ezért a feleségét előreküldte, hogy ő hátramaradhasson ügyeket intézni. Az asszony csaknem két éve él itt egyedül, azt hitte, hogy férje az öreg tudós Prynne meghalt, így hát az asszony magára hagyva eltévelyedett.
Kezdtem érteni a történetet, de egy dolgot még azért megkérdeztem, bár én tudtam rá a választ:
-De engedelmével, uram, ki az apja annak a kisdednek Prynne asszony karján?
-Őszintén szólva,barátom, e talány mindmáig megfejtésre vár.-felelte a polgár.-Hester asszony nem hajlandó nyilatkozni, és az elöljárók is hiába törték a fejüket, hogy kiderítsék.
Még egy ideig udvariasságból elcsevegtem az úrral, de már nem teljesen figyeltem oda a beszélgetésre. Hester Prynne házasságtörést követett el, akármennyire is azt hitte, hogy meghaltam, akkor is házasságtörést követett el. Meg kell hogy találjam a bűntársát és bosszút kell, hogy álljak.